| Elérhetőség: | |
|---|---|
| Mennyiség: | |
| Kategória | Paraméter | Érték |
| Kémiai összetétel | szén (C) | 0,38–0,43 |
| Szilícium (Si) | 0,15–0,35 | |
| Mangán (Mn) | 0,60–0,85 | |
| Foszfor (P) | ≤0,035 | |
| Kén (S) | ≤0,040 | |
| Króm (Cr) | 0,90–1,20 | |
| Molibdén (Mo) | 0,15–0,30 | |
| Nikkel (Ni) | ≤0,25 | |
| Réz (Cu) | ≤0,30 | |
| Mechanikai tulajdonságok | Szakítószilárdság | ≥100 kgf/mm² |
| Hozamerő | ≥85 kgf/mm² | |
| Megnyúlás | ≥12% | |
| Terület csökkentése | ≥45% | |
| Hatásérték | ≥6 J/cm² | |
| Keménység | 285-352 Hb | |
| Hőkezelés | Hőmérséklet normalizálása | 850-900°C |
| Hűtési mód (normalizálás) | Léghűtés | |
| Izzítási hőmérséklet | 850 °C | |
| Hűtési módszer (lágyítás) | Kemence hűtés | |
| Kovácsolás | Kezdeti kovácsolási hőmérséklet | 1150 °C |
| Végső kovácsolási hőmérséklet | 850 °C | |
| Kovácsolási arány | ≥4:1 | |
| Kovácsolás utáni kezelés | Lassú hűtés homokban |
1. Kivételes korrózióállóság: Számos ötvözött acél egyik legfigyelemreméltóbb tulajdonsága a kiemelkedő korrózióállóság. A krómmal ötvözött acélok például vékony, passzív oxidréteget képeznek a felületen, amely gátat képez a nedvességgel, oxigénnel és más korrozív anyagokkal szemben. A rozsdamentes acél, egy jól ismert ötvözött acéltípus, amelynek krómtartalma legalább 10,5%, rendkívül ellenálló a rozsdával és a foltokkal szemben, így ideális az élelmiszer- és italiparban, a tengeri környezetben és az orvosi berendezésekben. Más ötvözőelemek, mint például a nikkel és a molibdén, tovább fokozhatják a korrózióállóságot, lehetővé téve, hogy az acél még agresszívebb vegyi környezetben is ellenálljon.
2. Nagy szilárdság és szívósság: Az ötvözött acélokat úgy tervezték, hogy lényegesen nagyobb szilárdságot és szívósságot nyújtsanak a szénacélokhoz képest. Olyan elemek hozzáadásával, mint a mangán, vanádium és nikkel, az acél mikroszerkezete módosítható a szakítószilárdság, a folyáshatár és az ütésállóság növelése érdekében. Ezáltal az ötvözött acél alkalmas olyan alkalmazásokra, ahol az alkatrészeknek nagy terhelést kell elviselniük, ellenállniuk kell a deformációnak, és repedés nélkül kell elnyelni az energiát. Például a repülőgépiparban az ötvözött acélokat olyan kritikus alkatrészekhez használják, mint a futómű, a motoralkatrészek és a szerkezeti keretek, ahol a meghibásodás nem lehetséges.
3. Hőállóság: Sok ötvözött acélt úgy terveztek, hogy magas hőmérsékleten is jól teljesítsen. Az olyan elemek, mint a króm, a molibdén és a wolfram, stabil karbidokat és egyéb vegyületeket képeznek, amelyek megakadályozzák, hogy az acél meglágyuljon és elveszítse szilárdságát magas hő hatására. Ez a hőálló tulajdonság nélkülözhetetlenné teszi az ötvözött acélt olyan alkalmazásokban, mint az erőművi kazánok, gázturbinák és gépjárművek kipufogórendszerei, ahol az alkatrészek szélsőséges hőhatásoknak vannak kitéve.
4. Kopásállóság: Az ötvözött acélok úgy alakíthatók ki, hogy kiváló kopásállósággal rendelkezzenek. Az olyan elemek beépítésével, mint a króm, vanádium és volfrám, az acél kemény és tartós felületet tud kialakítani, amely ellenáll a kopásnak, eróziónak és kopásnak. Ez döntő fontosságú az olyan alkalmazásokban, mint a vágószerszámok, fogaskerekek és csapágyak gyártása, ahol az alkatrészek folyamatosan érintkeznek más felületekkel, és meg kell őrizniük sértetlenségüket hosszú használat során.
1. Repülési ipar: A repülőgépiparban az ötvözött acélt széles körben használják nagy szilárdság/tömeg arány, hőállóság és korrózióállóság miatt. Az olyan alkatrészek, mint a futómű, amelyeknek el kell viselniük a repülőgép súlyát felszállás, leszállás és gurulás során, nagy szilárdságú ötvözött acélból készülnek. A motor alkatrészeinek, beleértve a turbinalapátokat és a tengelyeket, ki kell állniuk a magas hőmérsékletet és a mechanikai igénybevételt, és a hőálló tulajdonságokkal rendelkező ötvözött acélok a választott anyagok. A repülőgépipar acélötvözetekre is támaszkodik szerkezeti elemekként, hogy biztosítsa a repülőgépek repülés közbeni biztonságát és megbízhatóságát.
2. Olaj- és gázipar: Az olaj- és gázipar a Föld legkeményebb környezetében működik, és az acélötvözet elengedhetetlen berendezései és infrastruktúrája szempontjából. Az olajat és gázt szállító csővezetékeknek ellenállniuk kell a szállított folyadékok, valamint a környező talaj és víz korróziójának. A csővezetékek építéséhez nagy korrózióállóságú ötvözött acélokat használnak, például krómot és molibdént. A fúróberendezésekhez, beleértve a fúrószárakat, burkolatokat és csöveket is, nagy szilárdságú, kopásállóságú, valamint magas nyomásnak és hőmérsékletnek ellenálló ötvözött acélokra van szükségük.
3. Orvosi berendezések gyártása: Az orvosi területen az ötvözött acélokat, például a rozsdamentes acélt széles körben használják sebészeti műszerek, implantátumok és orvosi eszközök gyártására. A rozsdamentes acél korrózióállósága biztosítja, hogy a berendezés higiénikus maradjon, és ne lépjen reakcióba testnedvekkel. Erőssége és biokompatibilitása alkalmassá teszi olyan implantátumokhoz, mint a csípő- és térdprotézis, ahol elengedhetetlen a hosszú távú megbízhatóság és az emberi testtel való kompatibilitás.
V: Az SCM440-et széles körben használják az autóiparban, a gépiparban, valamint az olaj- és gáziparban olyan nagy szilárdságú alkatrészekhez, mint a fogaskerekek, tengelyek és csavarok.
V: Nagy szakítószilárdságot (≥100 kgf/mm²), kiváló nyúlást (≥12%) és jó ütésállóságot kínál.
V: Az SCM440 szilárdságának és hajlékonyságának optimalizálása érdekében általában hűtött és temperált állapotban kerül forgalomba.
V: Igen, megfelelő hőkezelés után jó megmunkálhatósága és hegeszthetősége van.
V: Bár nem rozsdamentes, közepes korrózióállósággal rendelkezik, amely bevonatokkal vagy ötvözettel javítható.